A Széll Kálmán tér a budai oldal egyik legforgalmasabb közlekedési csomópontja. A teret sokáig Moszkva térként hívták, csak 2011-ben kapta vissza eredeti nevét Széll Kálmán, a Magyar Királyság egykori miniszterelnöke után.

A tér helyén a 19. században agyagbánya működött. A bányászat megszűnése után egy hatalmas gödör maradt a területen – innen ered a korabeli „Gödör” elnevezés. A mélyedés nyáron gyakran tóként, télen pedig korcsolyapályaként szolgált, később feltöltötték, és sportpályákat alakítottak ki a helyén.

A Magyar Pénzmúzeumnak otthont adó Postapalota és a tér közepén álló legyező formájú metrólejáró a tér legjellegzetesebb épületei. Utóbbi 1972-ben épült, innen vezet le az M2-es metró állomásához Budapest leghosszabb mozgólépcsője.

A tér a 2015–2016-os átépítés után modern burkolatokkal, pavilonokkal és gyalogosfelületekkel újult meg. Az itt álló óra évtizedek óta a budapestiek egyik kedvelt találkozóhelye.