A Gellért-hegy Budapest egyik legmeghatározóbb természeti, történelmi és városképi eleme, amely a város fölé magasodva meghatározza a dunai panorámát. A hegytetőn álló Citadella és a Szabadság-szobor messziről is jól azonosítható pontjai a budai oldalnak.

Nevét Szent Gellértről kapta, akit a hagyomány szerint a 11. században a hegy oldaláról taszítottak a mélybe. A hely így már korán a város történelmi emlékezetének részévé vált. Az 1850-es években épült erődítmény a szabadságharc leverése utáni katonai jelenlétről tanúskodik, míg a Szabadság-szobrot az 1947-es szovjet "felszabadítás" emlékére állították. Jelentéstartalma azonban a rendszerváltás után átalakult, így ma tágabb, általánosabb értelmezésben kapcsolódik a szabadság eszméjéhez.

A meredek ösvények, sétányok és kilátópontok egymás után nyíló térsorokat alkotnak, ahonnan feltárul a Budai Vár, a Parlament, a pesti belváros és a dunai hidak látképe. A Gellért-hegy így nem csupán kirándulóhely, hanem olyan magaslat, ahonnan Budapest térbeli szerkezete is jól áttekinthető.