A Déli pályaudvar Budapest három nagy fejpályaudvarának egyike, a Krisztinaváros és a Vérmező határán. Az épületegyüttes 1975-ben készült el, a második világháborúban súlyosan megsérült korábbi állomás helyén. Vízszintes tagolású homlokzata és nagy üvegfelületei a 20. századi modern építészet funkcionalista szemléletét tükrözik. Nevét nem az égtájról, hanem a Déli Vasút társaságról kapta.

Innen indulnak a Balaton, illetve a Dunántúl felé tartó vonatok. Nyáron megtelik élettel, a szerelvények zsúfolásig telnek, miközben az épületegyüttes mára felújításra szoruló, ellentmondásos megítélésű helyszínné vált.

Mindezek ellenére a Déli pályaudvar egyszerre közlekedési infrastruktúra és a késő modern budapesti építészet markáns, vitákat kiváltó példája – olyan hely, amelyhez sokaknak személyes emlékei kötődnek: nyári indulások, balatoni hétvégék, búcsúzások és érkezések.