Az '56-os emlékmű a budapesti Városligetben, az egykori Felvonulási tér szélén áll, az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékének állítva markáns, kortárs formát.

A kompozíció rozsdásodó acélhasábokból épül fel, amelyek a talajból kiemelkedve fokozatosan sűrűsödnek, majd egy egységes tömeggé állnak össze. Ez a formai megoldás a forradalom alapgondolatát szimbolizálja: az egyénekből összeálló közösséget, ahogy a nép sokasága egyetlen akarattá válik.

Az emlékmű dinamikája nem statikus: az elemek közötti járhatóság, az árnyékok és a fények változása mind a mozgás, az átalakulás érzetét erősítik. A széttartásból kialakuló egység egyszerre utal a forradalom spontán jellegére és kollektív erejére.

A hivatalos elnevezés mellett a köznyelvben az alkotás egyszerűbb, ösztönösebb nevet kapott: sokan csak "Vaskefeként" emlegetik. Ez a becenév jól mutatja, hogyan válik egy erőteljes kortárs emlékmű a városi mindennapok részévé, ahol a történelmi jelentés és a hétköznapi nyelv egymás mellett létezik.